<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>ಡಾ. ಡಿ. ಎನ್. ಶಂಕರ ಬಟ್ &#187; English</title>
	<atom:link href="http://dnshankarabhat.net/tag/english/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://dnshankarabhat.net</link>
	<description>Dr. D N Shankara Bhat</description>
	<lastBuildDate>Sun, 12 Apr 2026 03:37:44 +0000</lastBuildDate>
	<language>en-US</language>
		<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
		<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=3.9.40</generator>
	<item>
		<title>ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯ ಜೋಡುಪದಗಳು &#8211; 2</title>
		<link>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%af-%e0%b2%9c%e0%b3%8b%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%aa%e0%b2%a6%e0%b2%97%e0%b2%b3-2/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25af-%25e0%25b2%259c%25e0%25b3%258b%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25aa%25e0%25b2%25a6%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-2</link>
		<comments>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%af-%e0%b2%9c%e0%b3%8b%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%aa%e0%b2%a6%e0%b2%97%e0%b2%b3-2/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 29 Apr 2015 02:43:23 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[ನುಡಿಯರಿಮೆ]]></category>
		<category><![CDATA[coining]]></category>
		<category><![CDATA[coining Kannada words]]></category>
		<category><![CDATA[compound words]]></category>
		<category><![CDATA[English]]></category>
		<category><![CDATA[Kannada new words]]></category>
		<category><![CDATA[Kannada words]]></category>
		<category><![CDATA[linguistics]]></category>
		<category><![CDATA[new words]]></category>
		<category><![CDATA[Words]]></category>
		<category><![CDATA[ಕನ್ನಡದ್ದೇ ಪದಗಳು]]></category>
		<category><![CDATA[ಪದಕಟ್ಟಣೆ]]></category>
		<category><![CDATA[ಪದಕಟ್ಟಣೆ ಸರಣಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ಪದಕಟ್ಟುವ ಬಗೆ]]></category>
		<category><![CDATA[ಹೊಸ ಪದಗಳು]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://dnshankarabhat.net/?p=851</guid>
		<description><![CDATA[ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲೇನೇ ಹೊಸಪದಗಳನ್ನು ಕಟ್ಟುವ ಬಗೆ-15 (ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಪದಗಳಿಗೆ&#8230;-14ರಿಂದ ಮುಂದುವರಿದುದು) ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳು ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಎರಡನೆಯ ಪದ ಒಂದು ಪರಿಚೆಪದವಾಗಿರುತ್ತದೆ; ಮೊದಲನೆಯ ಪದ ಹೆಸರುಪದವಾಗಿರಬಹುದು (sugar-free, blood-red), ಇಲ್ಲವೇ ಪರಿಚೆಪದವಾಗಿರಬಹುದು (icy cold, bluish-green). ಎರಡನೆಯದಾಗಿ ಬರುವ ಪರಿಚೆಪದವನ್ನು ಹೆಸರುಪದಕ್ಕೆ ಇಲ್ಲವೇ ಎಸಕಪದಕ್ಕೆ ಒಟ್ಟನ್ನು ಸೇರಿಸಿ ಪಡೆದಿರಲೂ ಬರುತ್ತದೆ (blue-eyed, clear-sighted). ಇಂತಹ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಮೊದಲನೆಯ ಪದವಾಗಿ ಹೆಸರುಪದ ಬಂದಿರುವವೇ ಹೆಚ್ಚು ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿವೆ. ಈ ಹೆಸರುಪದಕ್ಕೆ [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><font size="3"><br />
<span style="font-size: medium;"><br />
<strong><a href="http://dnshankarabhat.net/wp-content/uploads/2014/07/pada_kattane_sarani_dns.jpg"><img class="alignleft wp-image-7299" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/uploads/2014/07/pada_kattane_sarani_dns.jpg?w=300" alt="pada_kattane_sarani_dns" width="250" height="250" /></a>ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲೇನೇ ಹೊಸಪದಗಳನ್ನು ಕಟ್ಟುವ ಬಗೆ-15</strong></span></p>
<p><em>(<a href="http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%af-%e0%b2%9c%e0%b3%8b%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%aa%e0%b2%a6%e0%b2%97%e0%b2%b3%e0%b3%81/" target="_blank">ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಪದಗಳಿಗೆ&#8230;-14</a>ರಿಂದ ಮುಂದುವರಿದುದು) </em></p>
<p><strong>ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳು</strong></p>
<p>ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಎರಡನೆಯ ಪದ ಒಂದು ಪರಿಚೆಪದವಾಗಿರುತ್ತದೆ; ಮೊದಲನೆಯ ಪದ ಹೆಸರುಪದವಾಗಿರಬಹುದು (sugar-free, blood-red), ಇಲ್ಲವೇ ಪರಿಚೆಪದವಾಗಿರಬಹುದು (icy cold, bluish-green). ಎರಡನೆಯದಾಗಿ ಬರುವ ಪರಿಚೆಪದವನ್ನು ಹೆಸರುಪದಕ್ಕೆ ಇಲ್ಲವೇ ಎಸಕಪದಕ್ಕೆ ಒಟ್ಟನ್ನು ಸೇರಿಸಿ ಪಡೆದಿರಲೂ ಬರುತ್ತದೆ (blue-eyed, clear-sighted).</p>
<p>ಇಂತಹ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಮೊದಲನೆಯ ಪದವಾಗಿ ಹೆಸರುಪದ ಬಂದಿರುವವೇ ಹೆಚ್ಚು ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿವೆ. ಈ ಹೆಸರುಪದಕ್ಕೆ ಪರಿಚೆಪದದ ಒಂದು ಪಾಂಗನ್ನು ತಿಳಿಸುವ ಕೆಲಸ ಇರಬಲ್ಲುದು; ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, sugar-free ಎಂಬುದರಲ್ಲಿ ಬಂದಿರುವ sugar ಎಂಬ ಹೆಸರುಪದ free ಎಂಬುದರ ಒಂದು ಪಾಂಗಾಗಿದೆ (free of sugar).</p>
<p>ಮೊದಲನೆಯ ಪದಕ್ಕೆ ಎರಡನೆಯ ಪದ ತಿಳಿಸುವ ಪರಿಚೆಯನ್ನು ಕಡುಮೆಗೊಳಿಸುವ (intensifying) ಕೆಲಸವೂ ಇರಬಲ್ಲುದು; ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, dog-tired ಎಂಬುದರಲ್ಲಿ ಬಂದಿರುವ dog ಎಂಬ ಹೆಸರುಪದಕ್ಕೆ tired ಎಂಬ ಪರಿಚೆಪದ ತಿಳಿಸುವ ಪರಿಚೆಯನ್ನು ಕಡುಮೆಗೊಳಿಸುವ ಕೆಲಸ ಇದೆ; ಯಾಕೆಂದರೆ, ಈ ಜೋಡುಪದಕ್ಕೆ very tired ಎಂಬ ಹುರುಳಿದೆ.</p>
<p>ಇಂತಹ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಬಲ್ಲ ಪದಗಳನ್ನು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಉಂಟುಮಾಡಲು ಎರಡು ಬಗೆಯ ಹೊಲಬುಗಳನ್ನು ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ: ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಜೋಡುಪದಗಳ ಪತ್ತುಗೆರೂಪವನ್ನು ಬಳಸುವುದು ಒಂದು ಹೊಲಬು, ಮತ್ತು ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಕೂಡುಪದಗಳ ಪರಿಚೆರೂಪವನ್ನು ಬಳಸುವುದು ಇನ್ನೊಂದು ಹೊಲಬು:</p>
<p><strong>(1) ಜೋಡುಪದಗಳ ಪತ್ತುಗೆರೂಪದ ಬಳಕೆ:</strong></p>
<p>ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಜೋಡುಪದಗಳ ಪತ್ತುಗೆರೂಪವನ್ನು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಪರಿಚೆಪದಗಳ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ; ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ನೋವಳಿಕ ಎಂಬ ಜೋಡುಪದದ ಪತ್ತುಗೆರೂಪವನ್ನು ನೋವಳಿಕದ ತೊಡಕುಗಳು ಎಂಬಲ್ಲಿ ಒಂದು ಪರಿಚೆಪದದ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ಬಳಸಲಾಗಿದೆ. ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಹಲವು ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಇಂತಹ ಪತ್ತುಗೆರೂಪಗಳನ್ನು ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ:</p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">near-sighted</td>
<td width="124">ಸಾರೆನೋಟದ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">out-spoken</td>
<td width="132">ಬಿಚ್ಚುಮಾತಿನ</td>
</tr>
<tr>
<td>open-hearted</td>
<td>ಬಿಚ್ಚೆದೆಯ</td>
<td></td>
<td>photo-electric</td>
<td>ಬೆಳಕುಮಿಂಚಿನ</td>
</tr>
<tr>
<td>quadrilateral</td>
<td>ನಾಲ್ಬದಿಯ</td>
<td></td>
<td>girl-crazy</td>
<td>ಹುಡುಗಿಹುಚ್ಚಿನ</td>
</tr>
<tr>
<td>equi-distant</td>
<td>ಸರಿದೂರದ</td>
<td></td>
<td>multilingual</td>
<td>ಹಲನುಡಿಯ</td>
</tr>
<tr>
<td>new-born</td>
<td>ಹೊಸಹುಟ್ಟಿನ</td>
<td></td>
<td>clear-sighted</td>
<td>ತಿಳಿಕಾಣ್ಮೆಯ</td>
</tr>
<tr>
<td>self-imposed</td>
<td>ತನ್ಪೇರ‍್ಕೆಯ</td>
<td></td>
<td>self-addressed</td>
<td>ತನ್ನೊಕ್ಕಣಿಕೆಯ</td>
</tr>
<tr>
<td>green-eyed</td>
<td>ಹಸುರುಕಣ್ಣಿನ</td>
<td></td>
<td>home-made</td>
<td>ಮನೆಮಾಳ್ಕೆಯ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(2) ಕೂಡುಪದದ ಪರಿಚೆರೂಪಗಳ ಬಳಕೆ:</strong></p>
<p>ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಕೂಡುಪದಗಳ ಪರಿಚೆರೂಪಗಳನ್ನೂ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಪರಿಚೆಪದಗಳ ಜಾಗದಲ್ಲಿ ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ; ಕೂಡುಪದಗಳಿಗೆ ಹಿಂಬೊತ್ತಿನ ರೂಪ (ಹೊರಬಿದ್ದ), ಮುಂಬೊತ್ತಿನ ರೂಪ (ಹೊರಬೀಳುವ), ಮತ್ತು ಅಲ್ಲಗಳೆಯುವ ರೂಪ (ಹೊರಬೀಳದ) ಎಂಬುದಾಗಿ ಮೂರು ಬಗೆಯ ಪರಿಚೆರೂಪಗಳಿವೆ.</p>
<p>ಇವುಗಳಲ್ಲಿ ಹಿಂಬೊತ್ತಿನ ರೂಪ ಒಂದು ಎಸಕ ನಡೆದುದರಿಂದಾಗಿ ಉಂಟಾದ ಪರಿಚೆಯನ್ನು ತಿಳಿಸುತ್ತದೆ; ಮುಂಬೊತ್ತಿನ ರೂಪ ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿರುವ ಒಂದು ಎಸಕದಿಂದ ದೊರೆಯುವ ಪರಿಚೆಯನ್ನು ತಿಳಿಸುತ್ತದೆ; ಮತ್ತು ಅಲ್ಲಗಳೆಯುವ ರೂಪ ಒಂದು ಎಸಕ ನಡೆಯದುದರಿಂದಾಗಿ ಉಂಟಾಗುವ ಪರಿಚೆಯನ್ನು ತಿಳಿಸುತ್ತದೆ. ಈ ಮೂರನ್ನೂ ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗುವ ಹಾಗೆ ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ:</p>
<p style="padding-left: 30px;"><strong>(1) ಹಿಂಬೊತ್ತಿನ ಪರಿಚೆರೂಪದ ಬಳಕೆ: </strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">misguided</td>
<td width="124">ಹಾದಿತಪ್ಪಿದ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">man-made</td>
<td width="132">ಆಳುಮಾಡಿದ</td>
</tr>
<tr>
<td>handicapped</td>
<td>ಬಳಕೆಗುಂದಿದ</td>
<td></td>
<td>tongue-tied</td>
<td>ಮಾತುಕಟ್ಟಿದ</td>
</tr>
<tr>
<td>well-known</td>
<td>ಹೆಸರಾದ</td>
<td></td>
<td>ultrasonic</td>
<td>ಕೇಳ್ಮೆಮೀರಿದ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="padding-left: 30px;">
<p style="padding-left: 30px;"><strong>(2) ಮುಂಬೊತ್ತಿನ ಪರಿಚೆರೂಪದ ಬಳಕೆ:</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">air-tight</td>
<td width="124">ಗಾಳಿತಡೆವ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">long-lasting</td>
<td width="132">ನಿಡುಬಾಳುವ</td>
</tr>
<tr>
<td>outgoing</td>
<td>ಹೊರಹೋಗುವ</td>
<td></td>
<td>hair-raising</td>
<td>ನವಿರೇಳಿಸುವ</td>
</tr>
<tr>
<td>rain-proof</td>
<td>ಮಳೆತಡೆವ</td>
<td></td>
<td>man-eating</td>
<td>ಆಳ್ತಿನ್ನುವ</td>
</tr>
<tr>
<td>mouth-watering</td>
<td>ನೀರೂರಿಸುವ</td>
<td></td>
<td>time-saving</td>
<td>ಹೊತ್ತುಳಿಸುವ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="padding-left: 30px;">
<p style="padding-left: 30px;"><strong>(3) ಅಲ್ಲಗಳೆಯುವ ಪರಿಚೆರೂಪದ ಬಳಕೆ:</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">outstanding</td>
<td width="124">ತೀರುವೆಯಾಗದ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">sugar-free</td>
<td width="132">ಸಕ್ಕರೆಹಾಕದ</td>
</tr>
<tr>
<td>stiff-necked</td>
<td>ಬಿಟ್ಟುಕೊಡದ</td>
<td></td>
<td>tight-fisted</td>
<td>ಕಾಸುಬಿಚ್ಚದ</td>
</tr>
<tr>
<td>smoke-free</td>
<td>ಹೊಗೆಯಿಲ್ಲದ</td>
<td></td>
<td>everlasting</td>
<td>ಕೊನೆಯಿಲ್ಲದ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p>ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿರುವ ಇಂತಹ ಹಲವು ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಇಲ್ಲವೇ ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರಬಲ್ಲ ರೂಪಗಳಿಲ್ಲ. ಆದರೆ ಇವಕ್ಕೆ, ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರೆ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಬಲ್ಲ ಕನ್ನಡದ ಪರಿಚೆರೂಪಗಳಿಗೆ ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಇಲ್ಲವೇ ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರಬಲ್ಲ ರೂಪಗಳೂ ಇವೆ; ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಇವು ಬೇರೆ ಪದಗಳಾಗಿರದೆ ಪದರೂಪಗಳಾಗಿರುವುದೇ ಇದಕ್ಕೆ ಕಾರಣ.</p>
<p><strong> ಎರವಲು ಪದಗಳಿರುವ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳು</strong></p>
<p>ಗ್ರೀಕ್ ಇಲ್ಲವೇ ಲ್ಯಾಟಿನ್‌ನಿಂದ ಎರವಲು ಪಡೆದ ಕೆಲವು ಬೇರುಗಳನ್ನು ಬಳಸಿ ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ ಹಲವು ಜೋಡುಪದಗಳನ್ನು ಹೊಸದಾಗಿ ಉಂಟುಮಾಡಲಾಗಿದೆ; ಇವನ್ನು neo-classical ಜೋಡುಪದಗಳೆಂದು ಕರೆಯಲಾಗುತ್ತದೆ; ಇವಕ್ಕೆ ಸಾಟಿಯಾಗಬಲ್ಲ ಕನ್ನಡ ಪದಗಳನ್ನು ಪಡೆಯಲು ಅಂತಹ ಹುರುಳುಗಳನ್ನು ಕೊಡಬಲ್ಲ ಪದಗಳನ್ನು ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರುಗಳನ್ನು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿಯೂ ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ. ಇಂತಹ ಪದ ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರುಗಳಲ್ಲಿ ಮುಕ್ಯವಾದ ಕೆಲವನ್ನು ಕೆಳಗೆ ಕೊಡಲಾಗಿದೆ.</p>
<p><strong>(ಕ) ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಮೊದಲಿಗೆ ಬರುವ ಎರವಲು ಪದಗಳು ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರುಗಳು: </strong></p>
<p><strong>(1) astro ಬಾನ್</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">astronomy</td>
<td width="124">ಬಾನರಿಮೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">astrophysics</td>
<td width="132">ಬಾನ್ಪುರುಳರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>astronaut</td>
<td>ಬಾನ್ದಾರಿಗ</td>
<td></td>
<td>astrobiology</td>
<td>ಬಾನುಸಿರರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>astrolaw</td>
<td>ಬಾನ್ಕಟ್ಟಳೆ</td>
<td></td>
<td>astroscope</td>
<td>ಬಾನ್ತೋರ‍್ಪುಕ</td>
</tr>
<tr>
<td>astroblast</td>
<td>ಬಾನ್ಸಿಡಿತ</td>
<td></td>
<td>astrography</td>
<td>ಬಾನರಿಮೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(2) bio ಉಸಿರು</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">biomass</td>
<td width="124">ಉಸಿರಿಟ್ಟಣ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">biomimatics</td>
<td width="132">ಉಸಿರಿಯಣಕ</td>
</tr>
<tr>
<td>biobattery</td>
<td>ಉಸಿರಿಮಿನ್ನೆರಕ</td>
<td></td>
<td>biochip</td>
<td>ಉಸಿರಿಕೆತ್ತೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>biodevice</td>
<td>ಉಸಿರಿಚೂಟಿ</td>
<td></td>
<td>biodigest</td>
<td>ಉಸಿರಿಯರಗುಕ</td>
</tr>
<tr>
<td>biofilter</td>
<td>ಉಸಿರಿಸೋಸುಕ</td>
<td></td>
<td>biofabric</td>
<td>ಉಸಿರಿಬಟ್ಟೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(3) electro ಮಿನ್</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">electromagnetic</td>
<td width="124">ಮಿನ್ಸೆಳೆತದ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">electrocute</td>
<td width="132">ಮಿನ್ಸಾಯಿಸು</td>
</tr>
<tr>
<td>electrolysis</td>
<td>ಮಿನ್ತೆಗೆತ</td>
<td></td>
<td>electrolyte</td>
<td>ಮಿನ್ನೀರು</td>
</tr>
<tr>
<td>electroplate</td>
<td>ಮಿನ್ಬಳಿ</td>
<td></td>
<td>electroscope</td>
<td>ಮಿನ್ತೋರ‍್ಪುಕ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(4) geo ಮಣ್ಣು, ನೆಲ, ಗೆರೆ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">geology</td>
<td width="124">ಮಣ್ಣರಿಮೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">geography</td>
<td width="132">ನೆಲದರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>geodesy</td>
<td>ನೆಲಪರಿಜರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>geometry</td>
<td>ಗೆರೆಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>geophysics</td>
<td>ನೆಲಪುರುಳರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>geopolitical</td>
<td>ನೆಲಾಳ್ವಿಕೆಯ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(5) hydro ನೀರ್‍</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">hydrophobia</td>
<td width="124">ನೀರಂಜಿಕೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">hydrology</td>
<td width="132">ನೀರರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>hydrography</td>
<td>ನೀರ‍್ತಿಟ್ಟದರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>hydrolysis</td>
<td>ನೀರೊಡೆತ</td>
</tr>
<tr>
<td>hydrometer</td>
<td>ನೀರಳಕ</td>
<td></td>
<td>hydropathy</td>
<td>ನೀರ‍್ಮಾಂಜುಗೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(6) retro ಹಿನ್</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">retrogression</td>
<td width="124">ಹಿನ್ನಡೆತ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">retrograde</td>
<td width="132">ಹಿಮ್ಮೆಟ್ಟುವ</td>
</tr>
<tr>
<td>retrospect</td>
<td>ಹಿನ್ನೋಟ</td>
<td></td>
<td>retrovirus</td>
<td>ಹಿನ್ನಂಜುತುಣುಕು</td>
</tr>
<tr>
<td>retrovert</td>
<td>ಹಿನ್ನೋಡು</td>
<td></td>
<td>retrorse</td>
<td>ಹಿಂಬಾಗಿದ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(7) tele ಗೆಂಟು</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">telescope</td>
<td width="124">ಗೆಂಟುತೋರ‍್ಪುಕ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">telephone</td>
<td width="132">ಗೆಂಟುಮಾತು</td>
</tr>
<tr>
<td>television</td>
<td>ಗೆಂಟುಕಾಣ್ಕೆ</td>
<td></td>
<td>televise</td>
<td>ಗೆಂಟುಕಾಣಿಸು</td>
</tr>
<tr>
<td>telekinesis</td>
<td>ಗೆಂಟುಕದಲಿಕೆ</td>
<td></td>
<td>teleprinter</td>
<td>ಗೆಂಟಚ್ಚುಕ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(ಚ) ಜೋಡುಪದಗಳಲ್ಲಿ ಕೊನೆಗೆ (ಎರಡನೆಯ ಪದವಾಗಿ) ಬರುವ ಎರವಲು ಪದ ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರುಗಳು: </strong></p>
<p><strong>(1) cide ಕೊಲೆ, ಅಳಿಕ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">regicide</td>
<td width="124">ಅರಸುಕೊಲೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">patricide</td>
<td width="132">ತಂದೆಕೊಲೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>matricide</td>
<td>ತಾಯಿಕೊಲೆ</td>
<td></td>
<td>infenticide</td>
<td>ಹಸುಳೆಕೊಲೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>insecticide</td>
<td>ಪೂಚಿಯಳಿಕ</td>
<td></td>
<td>pesticide</td>
<td>ಕೇಡಳಿಕ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(2) cracy ಆಳ್ವಿಕೆ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">meritocracy</td>
<td width="124">ಸಯ್ಪಾಳ್ವಿಕೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">democracy</td>
<td width="132">ಮಂದಿಯಾಳ್ವಿಕೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>aristocracy</td>
<td>ಅರಸಾಳ್ವಿಕೆ</td>
<td></td>
<td>stratocracy</td>
<td>ಪಡೆಯಾಳ್ವಿಕೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>androcracy</td>
<td>ಗಂಡಾಳ್ವಿಕೆ</td>
<td></td>
<td>gynocracy</td>
<td>ಹೆಣ್ಣಾಳ್ವಿಕೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>kleptocracy</td>
<td>ಕಳ್ಳಾಳ್ವಿಕೆ</td>
<td></td>
<td>dulocracy</td>
<td>ತೊತ್ತಾಳ್ವಿಕೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>argentocracy</td>
<td>ಹಣದಾಳ್ವಿಕೆ</td>
<td></td>
<td>foolocracy</td>
<td>ಹೆಡ್ಡಾಳ್ವಿಕೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(3) graphy ಬರಹ, ಅರಿಮೆ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">stenography</td>
<td width="124">ಬಿರುಸುಬರಹ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">sonography</td>
<td width="132">ಉಲಿಬರಹ</td>
</tr>
<tr>
<td>geography</td>
<td>ನೆಲದರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>orthography</td>
<td>ಬರಿಗೆಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>oceanography</td>
<td>ಕಡಲರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>paleography</td>
<td>ಹಳೆಬರಹದರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>metallography</td>
<td>ಪೊನ್ನರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>lexicography</td>
<td>ಪದನೆರಕೆಯರಿಮೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(4) itis ಕುತ್ತ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">meningitis</td>
<td width="124">ಮಿದುಳುಪರೆಕುತ್ತ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">laryngitis</td>
<td width="132">ಗಂಟಲಗೂಡುಕುತ್ತ</td>
</tr>
<tr>
<td>appendicitis</td>
<td>ಕರುಳುಬಾಲಕುತ್ತ</td>
<td></td>
<td>placentitis</td>
<td>ಮಾಸುಕುತ್ತ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(5) logy ಅರಿಮೆ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">physiology</td>
<td width="124">ಉಸಿರಿಯರಿಮೆ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">ethnology</td>
<td width="132">ನಾಡರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>gynecology</td>
<td>ಹೆಣ್ಣೊಡಲರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>musicology</td>
<td>ಹಾಡಿಕೆಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>oncology</td>
<td>ಬಾವರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>mycology</td>
<td>ಕಸವುಸಿರಿಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>geology</td>
<td>ಮಣ್ಣರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>archeology</td>
<td>ಪಳಮೆಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>pathology</td>
<td>ಕುತ್ತದರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>psephology</td>
<td>ಆಯ್ಕಳಿಯರಿಮೆ</td>
</tr>
<tr>
<td>entomology</td>
<td>ಪೂಚಿಯರಿಮೆ</td>
<td></td>
<td>hematology</td>
<td>ನೆತ್ತರರಿಮೆ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(6) morph ಪರಿಜು</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">allomorph</td>
<td width="124">ಒಳಪರಿಜು</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">bimorph</td>
<td width="132">ಇಪ್ಪರಿಜು</td>
</tr>
<tr>
<td>endomorph</td>
<td>ಕೊನೆಪರಿಜು</td>
<td></td>
<td>isomorph</td>
<td>ಒಂಟಿಪರಿಜು</td>
</tr>
<tr>
<td>polymorph</td>
<td>ಹಲಪರಿಜು</td>
<td></td>
<td>trymorph</td>
<td>ಮೂಪರಿಜು</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>(7) phile ಒಲವಿಗ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">oenophile</td>
<td width="124">ಈಡೊಲವಿಗ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">acidophile</td>
<td width="132">ಹುಳಿಯೊಲವಿಗ</td>
</tr>
<tr>
<td>Anglophile</td>
<td>ಇಂಗ್ಲಿಶೊಲವಿಗ</td>
<td></td>
<td>Sinophile</td>
<td>ಚೀನಿಯೊಲವಿಗ</td>
</tr>
<tr>
<td>dogophile</td>
<td>ನಾಯಿಯೊಲವಿಗ</td>
<td></td>
<td>foodophile</td>
<td>ತಿನಿಸೊಲವಿಗ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong> (8) scope ತೋರ‍್ಪುಕ</strong></p>
<table width="550">
<tbody>
<tr>
<td width="112">microscope</td>
<td width="124">ಸೀರುತೋರ‍್ಪುಕ</td>
<td width="69"></td>
<td width="113">periscope</td>
<td width="132">ಮೇಲೆತೋರ‍್ಪುಕ</td>
</tr>
<tr>
<td>telescope</td>
<td>ಗೆಂಟುತೋರ‍್ಪುಕ</td>
<td></td>
<td>nightscope</td>
<td>ಇರುಳುತೋರ‍್ಪುಕ</td>
</tr>
<tr>
<td>electroscope</td>
<td>ಮಿನ್ತೋರ‍್ಪುಕ</td>
<td></td>
<td>thermoscope</td>
<td>ಬಿಸಿತೋರ‍್ಪುಕ</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>ತಿರುಳು</strong></p>
<p>ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನ ಹಾಗೆ ಕನ್ನಡದಲ್ಲೂ ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಜೋಡುಪದಗಳ ಮೊದಲನೆಯ ಪದವಾಗಿ ಹೆಸರುಪದ, ಎಸಕಪದ ಮತ್ತು ಪರಿಚೆಪದಗಳು ಬರಬಲ್ಲುವು; ಹಾಗಾಗಿ, ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಬಲ್ಲ ಪದಗಳನ್ನು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಸುಳುವಾಗಿ ಕಟ್ಟಲು ಬರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರಬಲ್ಲ ಜೋಡುಪದಗಳು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿಲ್ಲವಾದರೂ ಕೂಡುಪದಗಳೆಂಬ ಬೇರೊಂದು ಬಗೆಯ ಪದಗಳನ್ನು ಅವಕ್ಕೆ ಸಾಟಿಯಾಗಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಕಟ್ಟಲು ಬರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಇದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ, ಪರಿಚೆಪದಗಳಾಗಿ ಬರಬಲ್ಲ ಜೋಡುಪದಗಳು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿಲ್ಲವಾದರು, ಅಂತಹ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಿ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಹೆಸರುಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಜೋಡುಪದಗಳ ಪತ್ತುಗೆ ರೂಪವನ್ನು ಇಲ್ಲವೇ ಎಸಕಪದಗಳಾಗಿ ಬರುವ ಕೂಡುಪದಗಳ ಪರಿಚೆರೂಪಗಳಲ್ಲೊಂದನ್ನು ಬಳಸಲು ಬರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಈ ಎಲ್ಲಾ ಕಡೆಗಳಲ್ಲೂ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಜೋಡುಪದಗಳ ಹುರುಳನ್ನವಲಂಬಿಸಿ ನಾವು ಬಳಸುವ ಹೊಲಬು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಬಳಸುವ ಹೊಲಬಿಗಿಂತ ಬೇರಾಗಬೇಕಾಗಬಹುದು.</p>
<p>ಲ್ಯಾಟಿನ್ ಇಲ್ಲವೇ ಗ್ರೀಕ್ ಮೂಲದ ಬೇರುಗಳನ್ನು ಬಳಸಿರುವ ಹಲವು ಹೊಸ ಕಟ್ಟಣೆಗಳೂ ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ (ಮುಕ್ಯವಾಗಿ ಅರಿಮೆಯ ಬರಹಗಳಲ್ಲಿ) ಬಳಕೆಯಾಗುತ್ತವೆ; ಇವುಗಳ ಹುರುಳನ್ನು ತಿಳಿಸುವಂತಹ ಕನ್ನಡ ಪದಗಳನ್ನು ಇಲ್ಲವೇ ಬೇರುಗಳನ್ನು ಬಳಸಿ ಇಂತಹ ಪದಗಳಿಗೆ ಸಾಟಿಯಾಗಬಲ್ಲ ಹೊಸ ಪದಗಳನ್ನು ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಕಟ್ಟಲು ಬರುತ್ತದೆ.</p>
<p><a href="http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%af-%e0%b2%9c%e0%b3%8b%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%aa%e0%b2%a6%e0%b2%97%e0%b2%b3%e0%b3%81/">&lt;&lt; ಬಾಗ-14</a><br />
</font></p>
<p></p><span class="synved-social-container synved-social-container-share"><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-facebook" data-provider="facebook" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Facebook" href="http://www.facebook.com/sharer.php?u=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25af-%25e0%25b2%259c%25e0%25b3%258b%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25aa%25e0%25b2%25a6%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-2%2F&#038;t=%E0%B2%87%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%BF%E0%B2%B6%E0%B3%8D%20%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%AF%20%E0%B2%9C%E0%B3%8B%E0%B2%A1%E0%B3%81%E0%B2%AA%E0%B2%A6%E0%B2%97%E0%B2%B3%E0%B3%81%20%E2%80%93%202&#038;s=100&#038;p&#091;url&#093;=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25af-%25e0%25b2%259c%25e0%25b3%258b%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25aa%25e0%25b2%25a6%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-2%2F&#038;p&#091;images&#093;&#091;0&#093;=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2Fwp-content%2Fuploads%2F2014%2F07%2Fpada_kattane_sarani_dns.jpg%3Fw%3D300&#038;p&#091;title&#093;=%E0%B2%87%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%BF%E0%B2%B6%E0%B3%8D%20%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%AF%20%E0%B2%9C%E0%B3%8B%E0%B2%A1%E0%B3%81%E0%B2%AA%E0%B2%A6%E0%B2%97%E0%B2%B3%E0%B3%81%20%E2%80%93%202" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;margin-right:15px;"><img alt="facebook" title="Share on Facebook" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/facebook.png" /></a><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-twitter" data-provider="twitter" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Twitter" href="http://twitter.com/share?url=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25af-%25e0%25b2%259c%25e0%25b3%258b%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25aa%25e0%25b2%25a6%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-2%2F&#038;text=Hey%20check%20this%20out" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;"><img alt="twitter" title="Share on Twitter" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/twitter.png" /></a></span>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%af-%e0%b2%9c%e0%b3%8b%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%aa%e0%b2%a6%e0%b2%97%e0%b2%b3-2/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ನುಡಿಗಳ ನಡುವಿನ ನಂಟಸ್ತಿಕೆ</title>
		<link>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b2%b3-%e0%b2%a8%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%a8-%e0%b2%a8%e0%b2%82%e0%b2%9f%e0%b2%b8%e0%b3%8d%e0%b2%a4%e0%b2%bf%e0%b2%95%e0%b3%86/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25a8-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%259f%25e0%25b2%25b8%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25a4%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2595%25e0%25b3%2586</link>
		<comments>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b2%b3-%e0%b2%a8%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%a8-%e0%b2%a8%e0%b2%82%e0%b2%9f%e0%b2%b8%e0%b3%8d%e0%b2%a4%e0%b2%bf%e0%b2%95%e0%b3%86/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 14 Apr 2014 16:54:10 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[ನುಡಿಯರಿಮೆ]]></category>
		<category><![CDATA[English]]></category>
		<category><![CDATA[Kannada]]></category>
		<category><![CDATA[Kannada linguistics]]></category>
		<category><![CDATA[language relation]]></category>
		<category><![CDATA[Languages]]></category>
		<category><![CDATA[linguistics]]></category>
		<category><![CDATA[root language]]></category>
		<category><![CDATA[Sanskrit]]></category>
		<category><![CDATA[Tamil]]></category>
		<category><![CDATA[ಕನ್ನಡ]]></category>
		<category><![CDATA[ತಮಿಳು]]></category>
		<category><![CDATA[ನುಡಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ನುಡಿ ನಂಟಸ್ತಿಕೆ]]></category>
		<category><![CDATA[ನುಡಿಕುಟುಂಬ]]></category>
		<category><![CDATA[ನುಡಿಬೇರು]]></category>
		<category><![CDATA[ಬೇರುನುಡಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ಸಂಸ್ಕ್ರುತ]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://dnshankarabhat.net/?p=97</guid>
		<description><![CDATA[ನುಡಿಯರಿಮೆಯ ಇಣುಕುನೋಟ – 18 ಜನರ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ಹಾಗೆ, ಅವರಾಡುವ ನುಡಿಗಳನಡುವೆಯೂ ‘ನಂಟಸ್ತಿಕೆ’ಯನ್ನು ಕಾಣಲು ಸಾದ್ಯವಿದೆ. ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆಯೆಂದು ಹೇಳಬಹುದು, ಮತ್ತು ಬೇರೆ ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ದೂರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆ ಮಾತ್ರ ಇದೆಯೆಂದು ಹೇಳಬಹುದು. ಆದರೆ, ಇನ್ನು ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಯಾವ ರೀತಿಯ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯೂ ಇದೆಯೆಂದು ಹೇಳಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ. ಹಾಗೆ ಹೇಳಲು ಯಾವ ಆದಾರವೂ ದೊರಕದಿರುವುದೇ ಇದಕ್ಕೆ ಕಾರಣ. ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ತಮಿಳು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆ; ಕನ್ನಡ [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><strong>ನುಡಿಯರಿಮೆಯ ಇಣುಕುನೋಟ – 18</strong></p>
<p>ಜನರ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ಹಾಗೆ, ಅವರಾಡುವ <strong>ನುಡಿಗಳ</strong>ನಡುವೆಯೂ ‘ನಂಟಸ್ತಿಕೆ’ಯನ್ನು ಕಾಣಲು ಸಾದ್ಯವಿದೆ. ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆಯೆಂದು ಹೇಳಬಹುದು, ಮತ್ತು ಬೇರೆ ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ದೂರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆ ಮಾತ್ರ ಇದೆಯೆಂದು ಹೇಳಬಹುದು. ಆದರೆ, ಇನ್ನು ಕೆಲವು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಯಾವ ರೀತಿಯ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯೂ ಇದೆಯೆಂದು ಹೇಳಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ. ಹಾಗೆ ಹೇಳಲು ಯಾವ ಆದಾರವೂ ದೊರಕದಿರುವುದೇ ಇದಕ್ಕೆ ಕಾರಣ.</p>
<p>ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ತಮಿಳು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆ; ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ತುಳು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಇದಕ್ಕಿಂತ ಸ್ವಲ್ಪ ದೂರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆ. ಇದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ, ಹಿಂದಿ ಮತ್ತು ಮರಾಟಿ ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹತ್ತಿರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆ; ಹಿಂದಿ ಮತ್ತು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ದೂರದ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯಿದೆ. ಆದರೆ ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ಹಿಂದಿ ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ, ಇಲ್ಲವೇ ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ, ಹತ್ತಿರದ್ದಾಗಲಿ ದೂರದ್ದಾಗಲಿ ಯಾವುದೇ ರೀತಿಯ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯೂ ಇದೆಯೆಂದು ಹೇಳುವುದಕ್ಕೆ ಯಾವ ಆದಾರವೂ ದೊರಕುವುದಿಲ್ಲ.</p>
<p>ನುಡಿಗಳ ನಡುವಿನ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯನ್ನು ಜನರ ನಡುವಿನ ನಂಟಸ್ತಿಕೆಯ ಹಾಗೆ ಅವುಗಳ ಹುಟ್ಟು ಮತ್ತು ಬೆಳವಣಿಗೆಗಳ ಆದಾರದ ಮೇಲೆ ಕಲ್ಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಲಾಗಿದೆ. ಆದರೆ, ಜನರ ಹುಟ್ಟಿಗೂ ನುಡಿಗಳ ಹುಟ್ಟಿಗೂ ನಡುವೆ ಹಲವು ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳಿವೆ. ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಜನರಲ್ಲಿ ಹೆಣ್ಣು-ಗಂಡುಗಳ ಕೂಡಿಕೆಯಿಂದ ಮಗು ಹುಟ್ಟುತ್ತದೆ; ಆದರೆ ನುಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಆ ರೀತಿ ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ಕೂಡಿಕೆಯಿಂದ ಮೂರನೆಯ ನುಡಿ ಹುಟ್ಟಿಕೊಳ್ಳುವುದಿಲ್ಲ; ಒಂದು ನುಡಿಯಿದ್ದದ್ದು ಇನ್ನೊಂದು ನುಡಿಯಾಗಿ ಬದಲಾಗುತ್ತದೆ, ಇಲ್ಲವೇ ಎರಡು ನುಡಿಗಳಾಗಿ ಒಡೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಸಂಸ್ಕ್ರುತ ನುಡಿ ಇವತ್ತಿನ ಮರಾಟಿ ನುಡಿಯಾಗಿ ಬದಲಾಗಿದೆಯೆಂದು ಹೇಳಬಹುದು; ಇಲ್ಲವೇ ಅದೇ ನುಡಿ ಮರಾಟಿ, ಕೊಂಕಣಿ, ಹಿಂದಿ, ಗುಜರಾತಿ, ಪಂಜಾಬಿ, ಬಂಗಾಲಿ ಮೊದಲಾದ ಇವತ್ತಿನ ಹಲವು ನುಡಿಗಳಾಗಿ ಒಡೆದುಕೊಂಡಿದೆಯೆಂದೂ ಹೇಳಬಹುದು. ಆದರೆ, ಇದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಸಂಸ್ಕ್ರುತ ನುಡಿ ಕನ್ನಡ ನುಡಿಯಾಗಿ ಬದಲಾಗಿದೆಯೆಂದು ಹೇಳಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ. ಯಾಕೆಂದರೆ, ಕನ್ನಡ ಮತ್ತು ಸಂಸ್ಕ್ರುತ ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಅವುಗಳ ಪದಗಳಲ್ಲಿ ಮತ್ತು ವ್ಯಾಕರಣ ನಿಯಮಗಳಲ್ಲಿ ಹಲವು ಬುಡಕಟ್ಟಿನ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳಿವೆ. ಈ ಎಲ್ಲಾ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳೂ ಹೇಗೆ ಉಂಟಾಗಿವೆ ಎಂಬುದನ್ನು ವಿವರಿಸಲು ಇದುವರೆಗೆ ಯಾರಿಗೂ ಸಾದ್ಯವಾಗಿಲ್ಲ.</p>
<p>ಇಂತಹ ವಿವರಿಸಲು ಸಾದ್ಯವಾಗದ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳಿರುವ ಕಾರಣ, ಸಂಸ್ಕ್ರುತ ಮತ್ತು ಕನ್ನಡ ನುಡಿಗಳನ್ನು ಎರಡು ತೀರ ಬೇರಾಗಿರುವ ಮೂಲನುಡಿಗಳಿಂದ ಬೆಳೆದು ಬಂದಿರುವವುಗಳೆಂಬುದಾಗಿ ಪರಿಗಣಿಸಬೇಕಾಗಿದೆ. ಸಂಸ್ಕ್ರುತ ‘ಇಂಡೋ-ಆರ‍್ಯನ್’ ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಮೂಲ ನುಡಿಯಿಂದ, ಮತ್ತು ಕನ್ನಡ ಅದಕ್ಕಿಂತ ತೀರ ಬೇರಾಗಿರುವ ‘ದ್ರಾವಿಡ’ ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಮೂಲ ನುಡಿಯಿಂದ ಬೆಳೆದು ಬಂದಿದೆಯೆಂಬುದಾಗಿ ಇವತ್ತು ಕಲ್ಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಬೇಕಾಗಿದೆ.</p>
<p>ನುಡಿಗಳನ್ನು ಈ ರೀತಿ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ನುಡಿಕುಟುಂಬಗಳಲ್ಲಿ ಇರಿಸಿ ಹೇಳಲು ಮುಕ್ಯವಾಗಿ ಅವುಗಳ ಚರಿತ್ರೆ ಆದಾರವಾಗಿರುತ್ತದೆ. ಒಂದು ನುಡಿಯನ್ನಾಡುವ ಜನ ದೂರ ದೂರದಲ್ಲಿರುವ ಊರುಗಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ನೆಲೆಸಿದಾಗ, ಅವರೊಳಗಿನ ಸಂಪರ‍್ಕ ಕಡಿಮೆಯಾಗುತ್ತಾ ಹೋಗುತ್ತದೆ, ಮತ್ತು ಇದರಿಂದಾಗಿ, ಅವರು ಬಳಸುವ ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಬದಲಾವಣೆಗಳು ಒಂದೇ ದಿಕ್ಕಿನಲ್ಲಿ ನಡೆಯದೆ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ನಡೆಯತೊಡಗುತ್ತವೆ.</p>
<p>ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಕನ್ನಡ ನುಡಿಯನ್ನಾಡುವ ಜನ ಬಡಗು ಕರ‍್ನಾಟಕ, ತೆಂಕು ಕರ‍್ನಾಟಕ ಮತ್ತು ಕರಾವಳಿ ಎಂಬ ಮೂರು ಮುಕ್ಯ ಪ್ರದೇಶಗಳಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿದ್ದಾರೆ. ಇವರಾಡುವ ನುಡಿಯೂ ಬಡಗು, ತೆಂಕು ಮತ್ತು ಕರಾವಳಿ ಎಂಬ ಮೂರು ಮುಕ್ಯ ಒಳನುಡಿಗಳಾಗಿ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತದೆ. ಈ ಒಳನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಯಾವ ಪ್ರಮಾಣದಲ್ಲಿ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳು ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತವೆ ಎಂಬುದು ಈ ಪ್ರದೇಶಗಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ನೆಲೆಸಿದ ಮೇಲೆ ಇವರ ನಡುವೆ ಎಂತಹ ಸಂಪರ‍್ಕ ಸಾದ್ಯವಿತ್ತು ಎಂಬುದರ ಮೇಲೆ ಅವಲಂಬಿಸಿದೆ.</p>
<p>ನುಡಿಗಳೆಲ್ಲ ಈ ರೀತಿ ಅವನ್ನಾಡುವ ಜನರ ನಡುವಿರುವ ಸಂಪರ‍್ಕ ಕಡಿಮೆಯಾದಾಗ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ಒಳನುಡಿಗಳಾಗಿ ಒಡೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತವೆ, ಮತ್ತು ಆಮೇಲೆ ಅವೇ ಒಳನುಡಿಗಳು ಸ್ವತಂತ್ರ ನುಡಿಗಳಾಗಿ ಬೆಳೆಯುತ್ತವೆ ಎಂಬ ಈ ಅಬಿಪ್ರಾಯದ ಮೇಲೆ ನುಡಿಕುಟುಂಬಗಳ ಕಲ್ಪನೆಯನ್ನು ನಿಲ್ಲಿಸಲಾಗಿದೆ. ಹಿಂದೆ ಒಂದು ಕಾಲದಲ್ಲಿ ಕೆಲವೇ ಕೆಲವು ಮೂಲ ನುಡಿಗಳಿದ್ದಿರಬೇಕು, ಮತ್ತು ಈ ಮೂಲ ನುಡಿಗಳು ಮೇಲೆ ಸೂಚಿಸಿದ ಹಾಗೆ ಕವಲೊಡೆದು ಬೇರೆ ಬೇರೆ ನುಡಿಗಳಾದುದರಿಂದಾಗಿ, ಇವತ್ತು ಸಾವಿರಾರು ನುಡಿಗಳು ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿವೆ ಎಂಬುದೇ ಈ ಕಲ್ಪನೆ.</p>
<p>ಈ ಕಲ್ಪನೆಯನ್ನು ಸಾಕಾರಗೊಳಿಸುವುದಕ್ಕಾಗಿ ಇವತ್ತು ಬಳಕೆಯಲ್ಲಿರುವ ಸಾವಿರಾರು ನುಡಿಗಳನ್ನು ಬೇರೆ ಬೇರೆ ನುಡಿಕುಟುಂಬಗಳಾಗಿ ಹಂಚುವ ಪ್ರಯತ್ನ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ. ಎಂದರೆ, ಈ ಸಾವಿರಾರು ನುಡಿಗಳು ಹದಿನಯ್ದಿಪ್ಪತ್ತು ಮೂಲ ನುಡಿಗಳಿಂದ ಅವುಗಳಲ್ಲಿ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ರೀತಿಯ ಬದಲಾವಣೆಗಳಾಗುವುದರ ಮೂಲಕ ಹೇಗೆ ಬೆಳೆದು ಬಂದಿರಬೇಕು ಎಂಬುದನ್ನು ತೋರಿಸಿ ಕೊಡುವ ಪ್ರಯತ್ನ ನಡೆಯುತ್ತಿದೆ.</p>
<p>ಇವತ್ತು ಬೇರೆ ಬೇರಾಗಿ ಕಾಣಿಸುವ ಎರಡು ನುಡಿಗಳು ಒಂದೇ ಮೂಲ ನುಡಿಯಿಂದ ಬೆಳೆದು ಬಂದವುಗಳೆಂದು ನಾವು ತೋರಿಸಿಕೊಡಬೇಕಿದ್ದಲ್ಲಿ, (ಎಂದರೆ ಅವು ಒಂದೇ ನುಡಿಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ ಸೇರಿದವುಗಳೆಂದು ವಾದಿಸಬೇಕಿದ್ದಲ್ಲಿ) ಅವುಗಳ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳೆಲ್ಲ ಮೂಲ ನುಡಿಯೊಂದರಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಬದಲಾವಣೆಗಳಿಂದಾಗಿ ಉಂಟಾದವುಗಳು ಎಂಬುದಾಗಿ ತೋರಿಸಿಕೊಡಬೇಕು. ಎಂದರೆ, ಆ ಮೂಲ ನುಡಿಯನ್ನಾಡುವ ಜನರು ದೂರದ ಎರಡು ಪ್ರದೇಶಗಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ನೆಲೆಸಿದ ಮೇಲೆ, ಅವರ ಮಾತಿನಲ್ಲಿ ಬದಲಾವಣೆಗಳು ಎರಡು ಬೇರೆ ಬೇರೆ ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ನಡೆದಿರಬೇಕು, ಮತ್ತು ಒಂದು ಪ್ರದೇಶದಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಬದಲಾವಣೆಗಳು ಇನ್ನೊಂದು ಪ್ರದೇಶದಲ್ಲಿ ನಡೆಯದಿದ್ದುದೇ ಆ ಎರಡು ಪ್ರದೇಶಗಳ ಜನರ ಮಾತುಗಳ (ಎಂದರೆ ನುಡಿಗಳ) ನಡುವೆ ಇವತ್ತು ಕಾಣಿಸುವ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳಿಗೆ ಮೂಲ ಕಾರಣ ಎಂಬುದನ್ನು ತೋರಿಸಿಕೊಡಬೇಕು.</p>
<p>ಹಾಗಾಗಿ, ನುಡಿಗಳನ್ನು ಬೇರೆ ಬೇರೆ ನುಡಿಕುಟುಂಬಗಳಾಗಿ ಹಂಚುವ ಕೆಲಸದಲ್ಲಿ ಅವುಗಳ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ಹೋಲಿಕೆಗಳಿಗಿಂತಲೂ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳಿಗೇನೇ ಹೆಚ್ಚಿನ ಮಹತ್ವವಿದೆ. ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಸ್ವಲ್ಪವೂ ಹೋಲಿಕೆ ಕಾಣಿಸದಿದ್ದರೂ, ಅವುಗಳ ನಡುವಿರುವ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳೆಲ್ಲ ಆ ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ಚರಿತ್ರೆಯಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಬದಲಾವಣೆಗಳಿಂದಾಗಿ ಉಂಟಾದವುಗಳು ಎಂಬುದಾಗಿ ಮೇಲೆ ಸೂಚಿಸಿದ ಹಾಗೆ ತೋರಿಸಿಕೊಟ್ಟಲ್ಲಿ, ಅವನ್ನು ಒಂದೇ ನುಡಿಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ ಸೇರಿದವುಗಳೆಂದು ಹೇಳಲು ಬರುತ್ತದೆ. ಇದಕ್ಕೆ ಬದಲು, ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಎಶ್ಟೇ ಹೋಲಿಕೆಯಿರಲಿ, ಅವುಗಳ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳನ್ನು ಒಂದು ಮೂಲ ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಬೇರೆ ಬೇರೆ ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ನಡೆದ ಬದಲಾವಣೆಗಳಿಂದಾಗಿ ಉಂಟಾದವುಗಳು ಎಂಬುದಾಗಿ ತೋರಿಸಿಕೊಡಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲವಾದಲ್ಲಿ, ಅವು ಒಂದೇ ನುಡಿ ಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ ಸೇರಿದವುಗಳೆಂದು ವಾದಿಸಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ.</p>
<p>ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಹೋಲಿಕೆಗಳು ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಬೇರೆ ಕಾರಣಗಳೂ ಇರಬಲ್ಲುವು: ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಅವುಗಳಲ್ಲಿ ಒಂದು ಇನ್ನೊಂದರಿಂದ ಹಲವಾರು ಪದಗಳನ್ನು ಎರವಲಾಗಿ ಪಡೆದಿದೆಯಾದರೆ, ಅವೆರಡರ ನಡುವೆ ತುಂಬಾ ಹೋಲಿಕೆಯಿದೆಯೆಂದು ಅನಿಸಬಹುದು. ಇದಲ್ಲದೆ, ಆಕಸ್ಮಿಕವಾಗಿಯೂ ಎರಡು ನುಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಬಳಕೆಯಾಗುವ ಪದಗಳ ನಡುವೆ ಹೋಲಿಕೆಗಳು ಕಾಣಿಸಬಹುದು. ನುಡಿಗಳನ್ನು ಬಳಸುವ, ಬೆಳೆಸುವ ಮತ್ತು ಬದಲಾಯಿಸುವವರೆಲ್ಲರೂ ಮನುಶ್ಯರೇ ಆಗಿರುವುದರಿಂದ, ಇಂತಹ ಆಕಸ್ಮಿಕ ಹೋಲಿಕೆಗಳು ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದರಲ್ಲಿ ಅಚ್ಚರಿಯೇನಿಲ್ಲ.</p>
<p>ಹಾಗಾಗಿ, ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ಹೋಲಿಕೆಗಳ ಆದಾರದ ಮೇಲೆ ಅವು ಒಂದೇ ನುಡಿಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ ಸೇರಿವೆಯೆಂದು ಹೇಳಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ. ಅವುಗಳ ನಡುವೆ ಕಾಣಿಸುವ ವ್ಯತ್ಯಾಸಗಳು ಯಾವ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಮೂಡಿಬಂದಿವೆ ಎಂಬುದನ್ನು ಮೇಲೆ ಸೂಚಿಸಿದ ಹಾಗೆ ವಿವರಿಸಲು ಸಾದ್ಯವಾಗುವುದಿದ್ದಲ್ಲಿ ಮಾತ್ರ ಅವನ್ನು ಒಂದೇ ಕುಟುಂಬದ ನುಡಿಗಳೆಂದು, ಎಂದರೆ ಚಾರಿತ್ರಿಕವಾಗಿ ಅವು ಒಂದೇ ಮೂಲ ನುಡಿಯಿಂದ ಬೆಳೆದು ಬಂದವುಗಳೆಂದು ಪರಿಗಣಿಸಲು ಸಾದ್ಯವಾಗುತ್ತದೆ.</p>
<p><em>(ಈ ಬರಹ ವಿಜಯ ಕರ‍್ನಾಟಕ ಸುದ್ದಿಹಾಳೆಯ ’ಎಲ್ಲರ ಕನ್ನಡ’ ಅಂಕಣದಲ್ಲಿ ಮೊದಲು ಮೂಡಿಬಂದಿತ್ತು)</em></p>
<p></p><span class="synved-social-container synved-social-container-share"><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-facebook" data-provider="facebook" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Facebook" href="http://www.facebook.com/sharer.php?u=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25a8-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%259f%25e0%25b2%25b8%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25a4%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2595%25e0%25b3%2586%2F&#038;t=%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%97%E0%B2%B3%20%E0%B2%A8%E0%B2%A1%E0%B3%81%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%A8%20%E0%B2%A8%E0%B2%82%E0%B2%9F%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B3%86&#038;s=100&#038;p&#091;url&#093;=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25a8-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%259f%25e0%25b2%25b8%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25a4%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2595%25e0%25b3%2586%2F&#038;p&#091;images&#093;&#091;0&#093;=&#038;p&#091;title&#093;=%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%E0%B2%97%E0%B2%B3%20%E0%B2%A8%E0%B2%A1%E0%B3%81%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%A8%20%E0%B2%A8%E0%B2%82%E0%B2%9F%E0%B2%B8%E0%B3%8D%E0%B2%A4%E0%B2%BF%E0%B2%95%E0%B3%86" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;margin-right:15px;"><img alt="facebook" title="Share on Facebook" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/facebook.png" /></a><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-twitter" data-provider="twitter" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Twitter" href="http://twitter.com/share?url=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25a1%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b2%25b3-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25a1%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25a8-%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%259f%25e0%25b2%25b8%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25a4%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2595%25e0%25b3%2586%2F&#038;text=Hey%20check%20this%20out" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;"><img alt="twitter" title="Share on Twitter" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/twitter.png" /></a></span>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b3%81%e0%b2%a1%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b2%b3-%e0%b2%a8%e0%b2%a1%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%a8-%e0%b2%a8%e0%b2%82%e0%b2%9f%e0%b2%b8%e0%b3%8d%e0%b2%a4%e0%b2%bf%e0%b2%95%e0%b3%86/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>ನಿಮ್ಮ ಮಗುವಿಗೆ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿ ಮಾತ್ರ ಸಾಕೇ?</title>
		<link>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b2%bf%e0%b2%ae%e0%b3%8d%e0%b2%ae-%e0%b2%ae%e0%b2%97%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b3%86-%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25ae%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25ae-%25e0%25b2%25ae%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2586-%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8</link>
		<comments>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b2%bf%e0%b2%ae%e0%b3%8d%e0%b2%ae-%e0%b2%ae%e0%b2%97%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b3%86-%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 14 Apr 2014 16:40:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[ನುಡಿಯರಿಮೆ]]></category>
		<category><![CDATA[English]]></category>
		<category><![CDATA[medium of instruction]]></category>
		<category><![CDATA[ಇಂಗ್ಲಿಶ್]]></category>
		<category><![CDATA[ಎರಡನೇ ನುಡಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ಕನ್ನಡ ನುಡಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ಕಲಿಕೆ]]></category>
		<category><![CDATA[ಮಕ್ಕಳು]]></category>
		<category><![CDATA[ಮಗು]]></category>
		<category><![CDATA[ಮೊದಲನೇ ನುಡಿ]]></category>
		<category><![CDATA[ಶಾಲೆ]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://dnshankarabhat.net/?p=72</guid>
		<description><![CDATA[ನುಡಿಯರಿಮೆಯ ಇಣುಕುನೋಟ – 6 ಇವತ್ತು ಹಲವು ಜನರು ತಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳನ್ನು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ಕಲಿಕೆನುಡಿಯ ಶಾಲೆಗಳಿಗೆ ಕಳುಹಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ; ಇಂತಹ ಹಲವು ಶಾಲೆಗಳಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರ ಬಳಸಬೇಕು, ಕನ್ನಡವನ್ನು ಬಳಸಲೇ ಕೂಡದು ಎಂಬ ಒಂದು ಕಟ್ಟಲೆಯನ್ನು ಮಾಡಿರುತ್ತಾರೆ. ಮಕ್ಕಳು ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರವೇ ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದಲ್ಲಿ ಅವರಿಗೆ ಅದನ್ನು ಬೇಗನೆ ಮತ್ತು ತಪ್ಪಿಲ್ಲದೆ ಬಳಸಲು ಬರಬಹುದೆಂಬ ತಪ್ಪು ಅನಿಸಿಕೆಯೇ ಈ ಕಟ್ಟಲೆಗೆ ಕಾರಣ. ಕೆಲವು ಮನೆಗಳಲ್ಲಿಯೂ ಇದೇ ಕಾರಣಕ್ಕಾಗಿ ಮಕ್ಕಳೊಂದಿಗೆ ಅವರ ತಾಯ್ತಂದೆಯರು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನೇ ಬಳಸತೊಡಗುತ್ತಾರೆ. ಆದರೆ, ಹೀಗೆ ಮಾಡುವುದರಿಂದ [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><strong>ನುಡಿಯರಿಮೆಯ ಇಣುಕುನೋಟ – 6</strong></p>
<p>ಇವತ್ತು ಹಲವು ಜನರು ತಮ್ಮ ಮಕ್ಕಳನ್ನು <strong>ಇಂಗ್ಲಿಶ್</strong>ಕಲಿಕೆನುಡಿಯ ಶಾಲೆಗಳಿಗೆ ಕಳುಹಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ; ಇಂತಹ ಹಲವು ಶಾಲೆಗಳಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರ ಬಳಸಬೇಕು, ಕನ್ನಡವನ್ನು ಬಳಸಲೇ ಕೂಡದು ಎಂಬ ಒಂದು ಕಟ್ಟಲೆಯನ್ನು ಮಾಡಿರುತ್ತಾರೆ. ಮಕ್ಕಳು <strong>ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ</strong> ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರವೇ ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದಲ್ಲಿ ಅವರಿಗೆ ಅದನ್ನು ಬೇಗನೆ ಮತ್ತು ತಪ್ಪಿಲ್ಲದೆ ಬಳಸಲು ಬರಬಹುದೆಂಬ ತಪ್ಪು ಅನಿಸಿಕೆಯೇ ಈ ಕಟ್ಟಲೆಗೆ ಕಾರಣ.</p>
<p>ಕೆಲವು ಮನೆಗಳಲ್ಲಿಯೂ ಇದೇ ಕಾರಣಕ್ಕಾಗಿ ಮಕ್ಕಳೊಂದಿಗೆ ಅವರ ತಾಯ್ತಂದೆಯರು ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯನ್ನೇ ಬಳಸತೊಡಗುತ್ತಾರೆ. ಆದರೆ, ಹೀಗೆ ಮಾಡುವುದರಿಂದ ಮಕ್ಕಳು ಚಿಕ್ಕಂದಿನಲ್ಲಿ ಕಲಿತಿದ್ದ ಕನ್ನಡ ನುಡಿಯನ್ನು ಮರೆಯುತ್ತಾ ಹೋಗುತ್ತಾರೆ, ಮತ್ತು ಕೊನೆಗೆ ಅವರಿಗೆ ಅದರಲ್ಲಿ ಮಾತನಾಡಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲವೆಂದೇ ಆಗುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಮಕ್ಕಳ ಬೆಳವಣಿಗೆಯ ಮಟ್ಟಿಗೆ ಇದು ಸರಿಯೇ ಎಂಬುದನ್ನು ಈ ಶಾಲೆಗಳನ್ನು ನಡೆಸುವವರಾಗಲಿ, ಇಲ್ಲವೇ ಮಕ್ಕಳ ತಾಯಿತಂದೆಯರಾಗಲಿ ಪರಿಶೀಲಿಸಿದ ಹಾಗಿಲ್ಲ. ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಕಲಿಯುವ ಮಕ್ಕಳು ಅದರೊಂದಿಗೆ ತರಗತಿಯಲ್ಲಿ ತಮ್ಮ ತಾಯ್ನುಡಿಯನ್ನೂ ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದರೆ ಅವರಿಗೆ ಸರಿಯಾಗಿ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಕಲಿಯಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ ಎಂಬ ಅನಿಸಿಕೆ ಹಿಂದಿನ ಕಾಲದಲ್ಲಿತ್ತು; ಆದರೆ, ಕಳೆದ ಕೆಲವು ವರ‍್ಶಗಳಲ್ಲಿ, ಅದರಲ್ಲೂ ಕಳೆದ ಹತ್ತು-ಹದಿನಯ್ದು ವರ‍್ಶಗಳಲ್ಲಿ ನಡೆಸಿದ ಅರಕೆಗಳೆಲ್ಲವೂ ಇದು ತಪ್ಪು ಅನಿಸಿಕೆಯೆಂಬುದನ್ನು ತೋರಿಸಿಕೊಟ್ಟಿವೆ.</p>
<p>ಒಂದು ನುಡಿಯನ್ನು ಶಾಲೆಗೆ ಬರುವ ಮೊದಲೇ ಕಲಿತಿರುವ ಮಕ್ಕಳು ಎರಡನೇ ನುಡಿಯನ್ನು ಆ ನುಡಿಯ ಮೂಲಕವೇನೇ ಕಲಿಯಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ; ಮೊದಲಿಗೆ ಅವರು ತಮ್ಮ ತಾಯ್ನುಡಿಯ ಪದಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳನ್ನು ಎರಡನೇ ನುಡಿಯ ಮಾತುಗಳಲ್ಲಿ ಸೇರಿಸಿ ಹೇಳಬಹುದು; ಆದರೆ, ಇದು ಅವರ ಕಲಿಕೆಯ ಒಂದು ಹಂತವನ್ನು ಸೂಚಿಸುತ್ತದೆಯಲ್ಲದೆ, ಅವರು ಕಲಿಕೆಯಲ್ಲಿ ಗೊಂದಲಗೊಂಡಿರುವುದನ್ನಾಗಲಿ, ತಪ್ಪು ದಾರಿ ಹಿಡಿದಿರುವುದನ್ನಾಗಲಿ ಸೂಚಿಸುವುದಿಲ್ಲ. ಕಲಿಕೆ ಮುಂದುವರಿದಂತೆಲ್ಲ ಅವರು ಈ ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ಪದಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳನ್ನು ಬೇರೆ ಬೇರಾಗಿ ಇರಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಕಲಿಯುತ್ತಾರೆ.</p>
<p>ಮೊದಲನೇ ನುಡಿಯನ್ನು ಅವರು ಶಾಲೆಯಲ್ಲಿ ಬಳಸಲೇಬಾರದೆಂಬುದಾಗಿ ಅವರ ಮೇಲೆ ಒತ್ತಾಯ ಹೇರಿದರೆ, ಅವರಿಗೆ ಅದರ ಮೇಲೆ ಕೀಳರಿಮೆಯುಂಟಾಗುತ್ತದೆ ಮಾತ್ರವಲ್ಲ, ಅವರ ಎರಡನೇ ನುಡಿಯ ಕಲಿಕೆಯೂ ತೊಡಕಿನದಾಗುತ್ತದೆ. ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಚನ್ನಾಗಿ ತಿಳಿದಿರುವ ನುಡಿಯನ್ನು ಉಳಿಸಿ, ಅದರ ಮೂಲಕ ಎರಡನೆಯ ನುಡಿಯನ್ನು ಕಲಿಸುವುದೇ ಸರಿಯಾದ ದಾರಿ.</p>
<p>ಇದಲ್ಲದೆ, ಈ ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ಬಳಕೆಯಲ್ಲೂ ಮಕ್ಕಳು ಒಂದೇ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಪಳಗುವಂತೆ ಮಾಡುವ ಮೂಲಕ, ಅವರು ಒಂದು ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರವೇ ಬಳಸಬಲ್ಲ ಮಕ್ಕಳಿಗಿಂತ ಜಾಣತನದಲ್ಲಿ, ಬುದ್ದಿವಂತಿಕೆಯಲ್ಲಿ, ಮತ್ತು ನುಡಿಯನ್ನು ಬಳಸಲು ಬೇಕಾಗುವ ಹಲವು ಬಗೆಯ ಚಳಕಗಳಲ್ಲಿ ಮುಂದೆ ಹೋಗುತ್ತಾರೆ ಎಂಬುದನ್ನು ಇತ್ತೀಚೆಗೆ ನಡೆಸಿದ ಹಲವು ಅರಕೆಗಳು ತೋರಿಸಿಕೊಟ್ಟಿವೆ.</p>
<p>ಎರಡು ನುಡಿಗಳನ್ನು ಬಳಸುವವರು ಎರಡು ಬಗೆಯ ಪದಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳನ್ನು ತಿಳಿದುಕೊಳ್ಳಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ, ಮತ್ತು ಅವುಗಳಲ್ಲಿ ಒಂದು ನುಡಿಯನ್ನು ಬಳಸುವಾಗ ಆ ನುಡಿಗೆ ಸಂಬಂದಿಸಿದ ಪದಗಳು ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳು ಮಾತ್ರ ಬಳಕೆಯಾಗುವಂತೆ, ಮತ್ತು ಇನ್ನೊಂದು ನುಡಿಗೆ ಸಂಬಂದಿಸಿದ ಪದಗಳು ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳು ಬಳಕೆಯಾಗದಂತೆ ನೋಡಿಕೊಳ್ಳಬೇಕಾಗುತ್ತದೆ. ಹೀಗೆ ಮಾಡುವಲ್ಲಿ ಪಳಗಿರುವ ಮಕ್ಕಳು ತಾವು ಕಲಿತ ಈ ಚಳಕವನ್ನು ಬೇರೆ ಕೆಲಸಗಳಲ್ಲೂ ಬಳಸಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಎತ್ತುಗೆಗಾಗಿ, ಯಾವುದಾದರೊಂದು ತೊಡಕನ್ನು ಬಗೆಹರಿಸಬೇಕಾದಾಗ, ಈ ಮಕ್ಕಳು ಅದಕ್ಕೆ ಸಂಬಂದಿಸಿದ ವಿಶಯಗಳನ್ನು ಮಾತ್ರವೇ ಗಮನದಲ್ಲಿರಿಸಿಕೊಂಡು, ಅದಕ್ಕೆ ಸಂಬಂದಿಸದ ವಿಶಯಗಳನ್ನು ದೂರ ಇರಿಸಬಲ್ಲರು. ಹಾಗಾಗಿ, ತೊಡಕುಗಳನ್ನು ಬಗೆಹರಿಸುವಲ್ಲಿ ಅವರು ಒಂದು ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಮಾತ್ರವೇ ಪಳಗಿರುವ ಮಕ್ಕಳಿಗಿಂತ ಮುಂದಿರುತ್ತಾರೆ.</p>
<p>ಎರಡು ನುಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಪಳಗಿರುವ ಮಕ್ಕಳು ಸಂದರ‍್ಬಕ್ಕನುಸಾರವಾಗಿ ಒಂದು ನುಡಿಯಿಂದ ಇನ್ನೊಂದು ನುಡಿಗೆ ನೆಗೆಯುತ್ತಿರಬಲ್ಲರು; ಒಂದು ಮಾತನ್ನು ಒಂದು ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳಿ, ಒಡನೆಯೇ ಇನ್ನೊಂದು ಮಾತನ್ನು ಇನ್ನೊಂದು ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳಬಲ್ಲರು; ಎಂದರೆ, ಒಂದು ನುಡಿಯ ಪದ ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳನ್ನು ಬಳಸುತ್ತಿರುವವರು ಒಡನೆಯೇ ಇನ್ನೊಂದು ನುಡಿಯ ಪದ ಮತ್ತು ಕಟ್ಟಲೆಗಳನ್ನು ಬಳಸಲು ತೊಡಗಬಲ್ಲರು. ಯಾವ ಸಂದರ‍್ಬದಲ್ಲಿ ಯಾವ ನುಡಿಯನ್ನು ಬಳಸಬೇಕು ಎಂಬುದೂ ಅವರಿಗೆ ತಿಳಿದಿರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಎರಡು ನುಡಿಗಳಲ್ಲಿ ಪಳಗುತ್ತಿರುವಾಗ ಪಡೆದ ಈ ಚಳಕವನ್ನೂ ಅವರು ಬೇರೆ ಕೆಲಸಗಳನ್ನು ನಡೆಸುವಲ್ಲಿ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲರು. ಹಾಗಾಗಿ, ಒಂದು ನುಡಿಯನ್ನು ಮಾತ್ರವೇ ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳ ಮನಸ್ಸಿಗಿಂತ ಅವರ ಮನಸ್ಸು ಹೊಸ ಹೊಸ ಸಂದರ‍್ಬಗಳಿಗೆ ಹೊಂದಿಕೊಳ್ಳುವಂತಹ ಗುಣವನ್ನು ಹೆಚ್ಚು ಪಡೆದಿರುತ್ತದೆ, ಮತ್ತು ಈ ಕಾರಣಕ್ಕಾಗಿ ಅವರಿಗೆ ಹೆಚ್ಚು ತಾಳ್ಮೆಯಿರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ಬೇರ‍್ಪಡಿಸುವುದು ಮತ್ತು ಒಂದೆಡೆ ಸೇರಿಸುವುದು ಎಂಬುದಾಗಿ ಎರಡು ಬಗೆಯ ಬಗೆತಗಳಿವೆ: ಒಂದು ವಸ್ತುವಿಗೆ ಎಶ್ಟೆಲ್ಲಾ ಬಳಕೆಗಳಿವೆ ಎಂಬುದನ್ನು ಕಂಡುಕೊಳ್ಳುವುದು ಬೇರ‍್ಪಡಿಸುವ ಬಗೆತ, ಮತ್ತು ಒಂದು ತೊಡಕಿಗೆ ಸಂಬಂದಿಸಿದ ಹಲವಾರು ವಿಶಯಗಳನ್ನು ಒಟ್ಟು ಸೇರಿಸಿ ಅದನ್ನು ಬಗೆಹರಿಸುವುದು ಹೇಗೆ ಎಂಬುದನ್ನು ಕಂಡುಕೊಳ್ಳುವುದು ಒಂದೆಡೆ ಸೇರಿಸುವ ಬಗೆತ. ಈ ಎರಡು ಬಗೆಯ ಬಗೆತಗಳನ್ನೂ ಎರಡು ನುಡಿಗಳನ್ನು ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳು ಒಂದೇ ನುಡಿಯನ್ನು ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳಿಗಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಚನ್ನಾಗಿ ನಡೆಸಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಒಂದೇ ನುಡಿಯನ್ನು ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳು ಓದುತ್ತಿರುವಾಗ, ಅವರ ಗಮನ ಪದಗಳ ಉಲಿಗಳ ಮೇಲಿರುತ್ತದೆ;  ಇದಕ್ಕೆ ಬದಲು, ಎರಡು ನುಡಿಗಳನ್ನು ಚನ್ನಾಗಿ ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳ ಗಮನ ಪದಗಳ ಹುರುಳಿನ ಮೇಲಿರುತ್ತದೆ. ಹಾಗಾಗಿ, ಈ ಮಕ್ಕಳು ಬರಹಗಳ ಹುರುಳನ್ನು ತಿಳಿದುಕೊಳ್ಳುವಲ್ಲಿ ಒಂದೇ ನುಡಿಯನ್ನು ತಿಳಿದಿರುವ ಮಕ್ಕಳಿಗಿಂತ ಎರಡು-ಮೂರು ತರಗತಿಗಳಶ್ಟು ಮುಂದಿರುತ್ತಾರೆ.</p>
<p>ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ತಿಳಿವು ಮಕ್ಕಳ ಮುಂದೆ ಎರಡು ಸಂಸ್ಕ್ರುತಿಗಳನ್ನು ತೆರೆದಿಡುತ್ತದೆ; ಆ ಎರಡು ನುಡಿಗಳ ಬರಹಗಳನ್ನೂ ಓದಲು ಕಲಿತಲ್ಲಿ, ಎರಡು ಬಗೆಯ ಬರಹ ಸಂಸ್ಕ್ರುತಿಗಳೂ ಅವರದಾಗುತ್ತವೆ. ಈ ತಿಳಿವು ಮುಂದೆ ಜೀವನದುದ್ದಕ್ಕೂ ಅವರ ನೆರವಿಗೆ ಬರುತ್ತದೆ.</p>
<p>ತಮಗೆ ತಿಳಿದಿರುವ ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಮಕ್ಕಳು ಹೆಚ್ಚು ಸುಲಬವಾಗಿ ಓದಲು ಮತ್ತು ಬರೆಯಲು ಕಲಿಯಬಲ್ಲರು. ಹಾಗಾಗಿ, ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಮೊದಲು ಅವರಿಗೆ ತಿಳಿದಿರುವ ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಓದಲು ಮತ್ತು ಬರೆಯಲು ಕಲಿಸಿ, ಆಮೇಲೆ ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ ಕಲಿಸುವುದೇ ಸರಿಯಾದ ದಾರಿ. ಯಾಕೆಂದರೆ, ಮೊದಲನೇ ನುಡಿಯಲ್ಲಿ ಓದಲು ಮತ್ತು ಬರೆಯಲು ಕಲಿಯುವಾಗ ಪಡೆದ ಚಳಕಗಳನ್ನು ಅವರು ಸುಲಬವಾಗಿ ತಮ್ಮ ಎರಡನೇ ನುಡಿಯ ಕಲಿಕೆಯಲ್ಲೂ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿರುವ ಸ್ಪೆಲ್ಲಿಂಗ್ ಸಮಸ್ಯೆಯಿಂದಾಗಿ, ಅದರ ಪದಗಳ ಬರವಣಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಬರುವ ಬರಿಗೆಗಳಿಗೂ ಅವುಗಳ ಓದಿನಲ್ಲಿ ಬರುವ ಉಲಿಗಳಿಗೂ ನಡುವೆ ಸಂಬಂದವಿದೆಯೆಂಬುದು ಅದನ್ನು ಓದಲು ಕಲಿಯುವವರಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚಿನವರ ಗಮನಕ್ಕೂ ಬರುವುದೇ ಇಲ್ಲ. ಆದರೆ, ಇದನ್ನು ಗಮನಿಸಲು ಬಾರದಿರುವ ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಬರಹಗಳನ್ನು ಸಲೀಸಾಗಿ ಓದಲು ಬರುವುದಿಲ್ಲ.</p>
<p>ಕನ್ನಡ ಬರಹದಲ್ಲಿ ಬರಿಗೆಗಳಿಗೂ ಉಲಿಗಳಿಗೂ ನಡುವೆ ನೇರವಾದ ಸಂಬಂದವಿದೆ. ಸಂಸ್ಕ್ರುತದ ಎರವಲು ಪದಗಳು ಮಾತ್ರ ಇದಕ್ಕೆ ಹೊರಪಡಿಕೆಗಳಾಗಿವೆ. ಹಾಗಾಗಿ, ಮಕ್ಕಳಿಗೆ ಮೊದಲು ಕನ್ನಡದವೇ ಆದ ಪದಗಳು ಮಾತ್ರ ಇರುವ ಬರಹಗಳನ್ನು ಓದಲು ಕಲಿಸಿದಲ್ಲಿ, ಅವರು ಬಹಳ ಬೇಗನೆ ಅವನ್ನು ಸಲೀಸಾಗಿ ಓದುವುದು ಹೇಗೆಂಬುದನ್ನು ತಿಳಿದುಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಅವರಿಗೆ ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ಬರಹಗಳನ್ನು ಓದಲು ಆಮೇಲೆ ಕಲಿಸಿದಲ್ಲಿ, ಕನ್ನಡದ ಓದಿನಲ್ಲಿ ತಾವು ಪಡೆದ ಚಳಕವನ್ನು ಅವರು ಅಲ್ಲಿಯೂ ಬಳಸಿ ಹೆಚ್ಚು ಬೇಗನೆ ಅವನ್ನು ಸರಿಯಾಗಿ ಓದಲು ಕಲಿಯಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಬರೆಯುವ ಕೆಲಸವನ್ನೂ ಮಕ್ಕಳು ತಮಗೆ ಚನ್ನಾಗಿ ತಿಳಿದಿರುವ ಕನ್ನಡದಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚು ಬೇಗನೆ ನಡೆಸಲು ಕಲಿಯಬಲ್ಲರು, ಮತ್ತು ಆಮೇಲೆ ಇಂಗ್ಲಿಶ್‌ನಲ್ಲಿ ಬರೆಯಬೇಕಾದಾಗ, ಆ ಚಳಕವನ್ನೇ ಅಲ್ಲಿಯೂ ಬಳಸಿಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲರು.</p>
<p>ಇಂಗ್ಲಿಶ್ ನುಡಿಯ ಮೇಲಿರುವ ವ್ಯಾಮೋಹದಿಂದಾಗಿ, ಕನ್ನಡ ನುಡಿ ಕೊಡಬಲ್ಲ ಈ ಎಲ್ಲಾ ಪ್ರಯೋಜನಗಳನ್ನೂ ಮಕ್ಕಳು ಕಳೆದುಕೊಳ್ಳುವಂತೆ ಮಾಡುವುದು ಹೆಡ್ಡತನವಲ್ಲವೇ?</p>
<p><em>(ಈ ಬರಹ ವಿಜಯ ಕರ‍್ನಾಟಕ ಸುದ್ದಿಹಾಳೆಯ ’ಎಲ್ಲರ ಕನ್ನಡ’ ಅಂಕಣದಲ್ಲಿ ಮೊದಲು ಮೂಡಿಬಂದಿತ್ತು)</em></p>
<p></p><span class="synved-social-container synved-social-container-share"><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-facebook" data-provider="facebook" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Facebook" href="http://www.facebook.com/sharer.php?u=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25ae%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25ae-%25e0%25b2%25ae%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2586-%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%2F&#038;t=%E0%B2%A8%E0%B2%BF%E0%B2%AE%E0%B3%8D%E0%B2%AE%20%E0%B2%AE%E0%B2%97%E0%B3%81%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%97%E0%B3%86%20%E0%B2%87%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%BF%E0%B2%B6%E0%B3%8D%20%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%20%E0%B2%AE%E0%B2%BE%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B0%20%E0%B2%B8%E0%B2%BE%E0%B2%95%E0%B3%87%3F&#038;s=100&#038;p&#091;url&#093;=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25ae%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25ae-%25e0%25b2%25ae%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2586-%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%2F&#038;p&#091;images&#093;&#091;0&#093;=&#038;p&#091;title&#093;=%E0%B2%A8%E0%B2%BF%E0%B2%AE%E0%B3%8D%E0%B2%AE%20%E0%B2%AE%E0%B2%97%E0%B3%81%E0%B2%B5%E0%B2%BF%E0%B2%97%E0%B3%86%20%E0%B2%87%E0%B2%82%E0%B2%97%E0%B3%8D%E0%B2%B2%E0%B2%BF%E0%B2%B6%E0%B3%8D%20%E0%B2%A8%E0%B3%81%E0%B2%A1%E0%B2%BF%20%E0%B2%AE%E0%B2%BE%E0%B2%A4%E0%B3%8D%E0%B2%B0%20%E0%B2%B8%E0%B2%BE%E0%B2%95%E0%B3%87%3F" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;margin-right:15px;"><img alt="facebook" title="Share on Facebook" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/facebook.png" /></a><a class="synved-social-button synved-social-button-share synved-social-size-24 synved-social-resolution-single synved-social-provider-twitter" data-provider="twitter" target="_blank" rel="nofollow" title="Share on Twitter" href="http://twitter.com/share?url=http%3A%2F%2Fdnshankarabhat.net%2F%25e0%25b2%25a8%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25ae%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25ae-%25e0%25b2%25ae%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2581%25e0%25b2%25b5%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%2586-%25e0%25b2%2587%25e0%25b2%2582%25e0%25b2%2597%25e0%25b3%258d%25e0%25b2%25b2%25e0%25b2%25bf%25e0%25b2%25b6%25e0%25b3%258d-%25e0%25b2%25a8%2F&#038;text=Hey%20check%20this%20out" style="font-size: 0px; width:24px;height:24px;margin:0;margin-bottom:15px;"><img alt="twitter" title="Share on Twitter" class="synved-share-image synved-social-image synved-social-image-share" width="24" height="24" style="display: inline; width:24px;height:24px; margin: 0; padding: 0; border: none; box-shadow: none;" src="http://dnshankarabhat.net/wp-content/plugins/social-media-feather/synved-social/image/social/regular/48x48/twitter.png" /></a></span>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://dnshankarabhat.net/%e0%b2%a8%e0%b2%bf%e0%b2%ae%e0%b3%8d%e0%b2%ae-%e0%b2%ae%e0%b2%97%e0%b3%81%e0%b2%b5%e0%b2%bf%e0%b2%97%e0%b3%86-%e0%b2%87%e0%b2%82%e0%b2%97%e0%b3%8d%e0%b2%b2%e0%b2%bf%e0%b2%b6%e0%b3%8d-%e0%b2%a8/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
